- Évike legyél szíves és mondjad meg a Ferinek, hogy ne menjen rá a fűre legközelebb!
- Csókolom nem tetszett látni, hogy szembe jött a Laci? Máshogy nem férünk el. - kiabált a csirkéktől Feri.
Zsuzsi néni pontosan tudta, hogy Feri is hallani fogja, de vele nem beszélt, mert utálta ezért kiabált a feleségével rendszeresen, ha Ferivel volt problémája. Utált mindenkit, mint ahogy szinte mindenki utált már mindenkit. Zsuzsi néni például azért utálta Ferit, mert nem hagyta, hogy leuralja az utcát.
- Azt akkor csodálkozik ha kirakom majd a sziklakertből a köveket az út szélére! - mormogta magában Zsuzsi néni és bement.
Azonnal telefonált is szerencsétlen öccsének Tabajcsra, hogy jöjjön át kirakni a köveket, mert ő már nem bírja elviselni, hogy az előkertjét tönkreteszi az a mocskos szomszéd.
Szóval Zsuzsi néni mocskos szomszédnak hívta Ferit. Zsuzsi nénit a legtöbben mocskos komcsinak hívták. Feri nem így hívta, mert ő nem politizált. Az ő szemében Zsuzsi néni simán csak egy mocskos vén ribanc volt.
Titi még aznap kirakta a köveket, amit Feri végigkommentált.
- Jogilag az nem is oda tartozik, egy tulipánt se ültethetne oda, közterület, ha rámegyek és durrdefektet kapok ki fogja kifizetni a gumit? Te Titi?
- Ferikém nincs választásom. Tudod hogy ha nem teszem meg amit mondd, kitesz a saját házamból. - súgta oda Titi Ferinek.
Titi a szülői házban maradt és bár a nővére már rég megörökölte a nagyszülők házát, amiből Titi semmit nem kapott úgy gondolta a Tabajcsi házból is járna neki, pedig a szülei Titire hagyták. Mégis egy életen át ezzel zsarolta a saját öccsét. Mocskos ingyenélőnek hívta a háta mögött. Pedig Titi rendes srác volt. Villanyszerelőként dolgozott és az elcseszett házassága miatt így ő simán csak egy mocskos alkoholista lett.
- Gyere Titikém igyunk egy páleszt.
- Azt akkor hogy megyek haza?
- Minek mennél haza? Átmegyünk a Méltatlanba, csocsózunk aztán itt alszol. Anikó nem fog hiányolni.
Anikó Titi felesége volt. Bejárt Vácsra a városba dolgozni. Műkörmös volt, saját szalonja és sok kuncsaftja miatt négyszer annyit keresett mint Titi és ezt minden másodpercben éreztette is a férjével. Mocskos lúzernek hívta. Ezért lett Titi négy év házasság után egy mocskos alkoholista. Anikó sokszor nem jött haza, mert Editnél aludt Vácson. Legalábbis ezt mondta. Titi meg előfordult hogy Feriéknél aludt.
Feri felesége -Évike - nagyon kedves nő volt. Szerette a férjét meg jókat főzni, enni és röhögcsélni. Tudta hogy Titi jó gyerek. Sajnálta Anikó miatt és örült neki ha náluk volt. Ilyenkor főzött nekik valami vacsorát és elhúzódott sorozatokat nézni a hálószobába.
- Az a mocskos ribanc tönkreteszi ezt az embert. - gondolta Évi Anikóról.
Titi kirakta azokat a mocskos köveket az út szélére, aztán elbúcsúzott a nővérétől és átállt a kocsival Feriékhez. Ittak egy vagy talán két kupicával és elindultak a Méltatlanba. Annyi mocskos alkoholista volt ott, hogy alig tudtak leülni valahova. Éppen egy másodosztályú focimeccset néztek abban a mocskos tévében. Úgy nézte mindenki mintha a világbajnokság zajlana éppen és Magyarország nyerésre állna.
Livike a pultos, - minden helyi mocskos alkoholista anyja - sürgött forgott a sok csapolt sörrel és az ilyen-olyan fröccsökkel. Ezen kívül nem igen kértek mást. Kohácson mindenkinek volt valami házi jellegű röviditala így azt otthon fogyasztották. Egy időben kitalálták hogy beviszik a Méltatlanba, de Livike tizenkilenc éve gondoskodik mocskos alkoholisták kiszolgálásával és így ijesztőbb manipulációs eszközei vannak mint a legrafináltabb feleségnek. Abban az időben Livike is csak egy mocskos ribanc volt a mocskos alkoholisták szemében.
Feri és Titi csak Karcsi és Csavar mellett találtak helyet. De ők mindig csak a mocskos politikáról beszéltek, így tudták hogy egy kemény este vár rájuk.
- Mondom hogy már nyerne, persze ha ma lenne a szavazás. Mit isztok? - kérdezte Karcsi.
- Á én nem hiszek benne. Azt is a kormány találta ki. Beépített ember. Ezt most én állom. - mondta Csavar.
- Sörözünk.
- Livikém négy korsó!
- Te én lehet innék egy unicumot. - mondta Feri.
- Meg egy unicum!
- Ne mondj már butaságot akkor nem lenne róla hangfelvétel. - mondta Karcsi
- Milyen hangfelvétel? Nem igaz az! Azt összevágták! Valami mesterséges intelligenciát vettek nyolc vagy hány milliárdért! - mondta Csavar
- De akkor miért csinálnának ilyet ha ő is a kormány embere? - kérdezte Karcsi
- Áh nem érted te ezt! - mondta Csavar.
A másik asztaltól felállt Bunyesz és elindult feléjük.
- Nekem se szimpatikus az ember de ha nem rá szavazunk nekünk annyi. Muszály megbuktatni ezt a mocskos kormányt nem értitek? Ezek szétlopják az országot. - mondta Bunyesz.
Bunyesznek senki nem szokott ellent mondani. Így inkább Feri megkérdezte mit iszik és ezzel megpróbáltak véget vetni ennek a mocskos politikának. Bunyesz amúgy egy mocskos vállalkozó volt, aki mocskosul gazdag volt, de mégis a Méltatlanba érezte jól magát.
- Teljesen meghúztam a hátam. - mondta Titi. - Nehezek voltak azok a mocskos kövek.
Nem maradtak volna sokáig, de senkinek nem volt kedve sehova menni. A meccsnek vége lett, de még egy óra múlva is azt a mocskos bírót szidták mert nem adta meg a tizenegyest. Tíz fele két új tag jött be ebbe a mocskos kocsmába. Fiatalok voltak, de már részegek. Egyetemistáknak néztek ki, akik a városból jöttek le Kohácsra, mert a szüleik itt vettek borospincét. Mivel más szórakozási lehetőség nem igen akadt a faluban ezért léptek be a Méltatlanba. Euforikus hangulatban voltak, mert azt érezték most majd jól megmondják a magukét ezeknek a mocskos kormánypárti vidéki parasztoknak. Mocskosul éhesek voltak és kifosztották Livike nasikészletét. Képesek voltak megenni hat csomag Nógrádi ropit és négy Balaton szeletet. Inni már nem igen tudtak csak kólát.
- Hell van? - kérdezte egyikük.
- Csak az van - válaszolta Livike - nézzél körül kisfiam, látod az ott a tornáca. - mutatott Bunyeszék asztalára, erős célzást téve arra, kinek ne akarják megmondani hogyan gondolkodjon. Livike akkor még nem tudta, hogy ők teljesen egyformán gondolkoznak.
De az igaz, hogy ezek a vidéki emberek nem igen szerették ha a mocskos városiak ki akarják oktatni őket.
A másik fiatal srác egy direkt szűk, zöld, bársony öltönyt viselt, alóla kilógott egy barna pulcsi ujja. Harmadjára próbált átjutni a másodéves töri vizsgán, mert nagyjából annyi IQ-ja volt, mint Bunyesznek és érdekes módon pontosan azt érezte mint ő, hogy mindenkinél jobban tud mindent. Bunyesz abban különbözött a mocskos városi - magát elitnek képzelő - sráctól hogy ő nem szégyellte, hogy érdekli a pénz és az általa megszerzett környezetére gyakorolt hatalom és meg is szerezte azt.
A srácnak nem voltak elképzelései a jövőről, egyenlőre a mama hotel minden igényt kielégítő kényelmét élvezte. Pontosan annyi tudása volt az élet nehézségeiről, amennyit ez a variáció nyújt. Semennyi. Múlt héten például arról beszélgetett a haverjaival, hogy ő indít egy Tics-Tocs csatornát, ahol majd mindenkit megtanít gondolkozni végre, mert ezek mind mocskos agyhalottak, ő meg majd ebből kocsira gyűjt. Az apja egy szemét, mert vehetne neki és ehelyett borospincét vesz magának. - Ez a diploma is minek csak anyám erőlteti én meg inkább könyvet írnék. Vannak ötleteim bőven és semmi értelme a diplomának. Az egyetem is egy szar nem is tanítanak semmit. A Koltész is csak azért buktat meg állandóan, mert egy mocskos impotens fasz. - igazolgatta rendszeresen önmagát vagy ahogy régen mondták magyarázta a bizonyítványát.
A srác odalépett a zenegéphez és hosszasan válogatott.
Tudni kell, hogy 2016 december óta a zenegépet senki nem merte bekapcsolni. Ennek oka az akkori Mikulás körül forgó óvodai és iskolai eseményekben megfáradt mocskos alkoholisták zaklatottságából adódó helyi második Méltatlan világháború kirobbanása: a hírhedt ABBA kontra Queen, ami szék és söröskorsó dobálásokból adódó tizenkét kórházi sérültet és három jogerős ítéletet eredményezett. A károkat pedig Lívike kőkeményen behajtotta a résztvevőkön.
Bunyesz kihúzta magát és megköszörülte a torkát. Két hűséges alattvalója lassan felállt. A Méltatlanba teljes lett a csend. A srác hátranézett vajon mi történt és döbbenten vette tudomásul hogy mindenki őt nézi. Részeg volt így a következő mondat hagyta el a száját:
- Na mi van bomba van a zenegépben? - nevetett és megnyomta a gombot.
Felhangzott a Hungáriától a Ciao Marina. Tíz másodpercig mindenki döbbenten méregette a másikat, aztán Titi szája lassan mosolyra fordult és elnevette magát. Feri értette Titi nevetését és vállon veregette őt miközben mindenki nevetni kezdett. Így ért véget a majdnem tíz évig tartó zenegép tabu a Méltatlanban. Felülírva ezzel azt a mocskos nehéz 2016-os estét. Eleredt az eső így senkinek nem volt kedve hazavánszorogni. Lívike aznap este mocskosul sokat keresett és egész éjjel szólt a zene.
Talán az az eső reggelre tisztára mossa ezt a mocskos világot.
- Csókolom nem tetszett látni, hogy szembe jött a Laci? Máshogy nem férünk el. - kiabált a csirkéktől Feri.
Zsuzsi néni pontosan tudta, hogy Feri is hallani fogja, de vele nem beszélt, mert utálta ezért kiabált a feleségével rendszeresen, ha Ferivel volt problémája. Utált mindenkit, mint ahogy szinte mindenki utált már mindenkit. Zsuzsi néni például azért utálta Ferit, mert nem hagyta, hogy leuralja az utcát.
- Azt akkor csodálkozik ha kirakom majd a sziklakertből a köveket az út szélére! - mormogta magában Zsuzsi néni és bement.
Azonnal telefonált is szerencsétlen öccsének Tabajcsra, hogy jöjjön át kirakni a köveket, mert ő már nem bírja elviselni, hogy az előkertjét tönkreteszi az a mocskos szomszéd.
Szóval Zsuzsi néni mocskos szomszédnak hívta Ferit. Zsuzsi nénit a legtöbben mocskos komcsinak hívták. Feri nem így hívta, mert ő nem politizált. Az ő szemében Zsuzsi néni simán csak egy mocskos vén ribanc volt.
Titi még aznap kirakta a köveket, amit Feri végigkommentált.
- Jogilag az nem is oda tartozik, egy tulipánt se ültethetne oda, közterület, ha rámegyek és durrdefektet kapok ki fogja kifizetni a gumit? Te Titi?
- Ferikém nincs választásom. Tudod hogy ha nem teszem meg amit mondd, kitesz a saját házamból. - súgta oda Titi Ferinek.
Titi a szülői házban maradt és bár a nővére már rég megörökölte a nagyszülők házát, amiből Titi semmit nem kapott úgy gondolta a Tabajcsi házból is járna neki, pedig a szülei Titire hagyták. Mégis egy életen át ezzel zsarolta a saját öccsét. Mocskos ingyenélőnek hívta a háta mögött. Pedig Titi rendes srác volt. Villanyszerelőként dolgozott és az elcseszett házassága miatt így ő simán csak egy mocskos alkoholista lett.
- Gyere Titikém igyunk egy páleszt.
- Azt akkor hogy megyek haza?
- Minek mennél haza? Átmegyünk a Méltatlanba, csocsózunk aztán itt alszol. Anikó nem fog hiányolni.
Anikó Titi felesége volt. Bejárt Vácsra a városba dolgozni. Műkörmös volt, saját szalonja és sok kuncsaftja miatt négyszer annyit keresett mint Titi és ezt minden másodpercben éreztette is a férjével. Mocskos lúzernek hívta. Ezért lett Titi négy év házasság után egy mocskos alkoholista. Anikó sokszor nem jött haza, mert Editnél aludt Vácson. Legalábbis ezt mondta. Titi meg előfordult hogy Feriéknél aludt.
Feri felesége -Évike - nagyon kedves nő volt. Szerette a férjét meg jókat főzni, enni és röhögcsélni. Tudta hogy Titi jó gyerek. Sajnálta Anikó miatt és örült neki ha náluk volt. Ilyenkor főzött nekik valami vacsorát és elhúzódott sorozatokat nézni a hálószobába.
- Az a mocskos ribanc tönkreteszi ezt az embert. - gondolta Évi Anikóról.
Titi kirakta azokat a mocskos köveket az út szélére, aztán elbúcsúzott a nővérétől és átállt a kocsival Feriékhez. Ittak egy vagy talán két kupicával és elindultak a Méltatlanba. Annyi mocskos alkoholista volt ott, hogy alig tudtak leülni valahova. Éppen egy másodosztályú focimeccset néztek abban a mocskos tévében. Úgy nézte mindenki mintha a világbajnokság zajlana éppen és Magyarország nyerésre állna.
Livike a pultos, - minden helyi mocskos alkoholista anyja - sürgött forgott a sok csapolt sörrel és az ilyen-olyan fröccsökkel. Ezen kívül nem igen kértek mást. Kohácson mindenkinek volt valami házi jellegű röviditala így azt otthon fogyasztották. Egy időben kitalálták hogy beviszik a Méltatlanba, de Livike tizenkilenc éve gondoskodik mocskos alkoholisták kiszolgálásával és így ijesztőbb manipulációs eszközei vannak mint a legrafináltabb feleségnek. Abban az időben Livike is csak egy mocskos ribanc volt a mocskos alkoholisták szemében.
Feri és Titi csak Karcsi és Csavar mellett találtak helyet. De ők mindig csak a mocskos politikáról beszéltek, így tudták hogy egy kemény este vár rájuk.
- Mondom hogy már nyerne, persze ha ma lenne a szavazás. Mit isztok? - kérdezte Karcsi.
- Á én nem hiszek benne. Azt is a kormány találta ki. Beépített ember. Ezt most én állom. - mondta Csavar.
- Sörözünk.
- Livikém négy korsó!
- Te én lehet innék egy unicumot. - mondta Feri.
- Meg egy unicum!
- Ne mondj már butaságot akkor nem lenne róla hangfelvétel. - mondta Karcsi
- Milyen hangfelvétel? Nem igaz az! Azt összevágták! Valami mesterséges intelligenciát vettek nyolc vagy hány milliárdért! - mondta Csavar
- De akkor miért csinálnának ilyet ha ő is a kormány embere? - kérdezte Karcsi
- Áh nem érted te ezt! - mondta Csavar.
A másik asztaltól felállt Bunyesz és elindult feléjük.
- Nekem se szimpatikus az ember de ha nem rá szavazunk nekünk annyi. Muszály megbuktatni ezt a mocskos kormányt nem értitek? Ezek szétlopják az országot. - mondta Bunyesz.
Bunyesznek senki nem szokott ellent mondani. Így inkább Feri megkérdezte mit iszik és ezzel megpróbáltak véget vetni ennek a mocskos politikának. Bunyesz amúgy egy mocskos vállalkozó volt, aki mocskosul gazdag volt, de mégis a Méltatlanba érezte jól magát.
- Teljesen meghúztam a hátam. - mondta Titi. - Nehezek voltak azok a mocskos kövek.
Nem maradtak volna sokáig, de senkinek nem volt kedve sehova menni. A meccsnek vége lett, de még egy óra múlva is azt a mocskos bírót szidták mert nem adta meg a tizenegyest. Tíz fele két új tag jött be ebbe a mocskos kocsmába. Fiatalok voltak, de már részegek. Egyetemistáknak néztek ki, akik a városból jöttek le Kohácsra, mert a szüleik itt vettek borospincét. Mivel más szórakozási lehetőség nem igen akadt a faluban ezért léptek be a Méltatlanba. Euforikus hangulatban voltak, mert azt érezték most majd jól megmondják a magukét ezeknek a mocskos kormánypárti vidéki parasztoknak. Mocskosul éhesek voltak és kifosztották Livike nasikészletét. Képesek voltak megenni hat csomag Nógrádi ropit és négy Balaton szeletet. Inni már nem igen tudtak csak kólát.
- Hell van? - kérdezte egyikük.
- Csak az van - válaszolta Livike - nézzél körül kisfiam, látod az ott a tornáca. - mutatott Bunyeszék asztalára, erős célzást téve arra, kinek ne akarják megmondani hogyan gondolkodjon. Livike akkor még nem tudta, hogy ők teljesen egyformán gondolkoznak.
De az igaz, hogy ezek a vidéki emberek nem igen szerették ha a mocskos városiak ki akarják oktatni őket.
A másik fiatal srác egy direkt szűk, zöld, bársony öltönyt viselt, alóla kilógott egy barna pulcsi ujja. Harmadjára próbált átjutni a másodéves töri vizsgán, mert nagyjából annyi IQ-ja volt, mint Bunyesznek és érdekes módon pontosan azt érezte mint ő, hogy mindenkinél jobban tud mindent. Bunyesz abban különbözött a mocskos városi - magát elitnek képzelő - sráctól hogy ő nem szégyellte, hogy érdekli a pénz és az általa megszerzett környezetére gyakorolt hatalom és meg is szerezte azt.
A srácnak nem voltak elképzelései a jövőről, egyenlőre a mama hotel minden igényt kielégítő kényelmét élvezte. Pontosan annyi tudása volt az élet nehézségeiről, amennyit ez a variáció nyújt. Semennyi. Múlt héten például arról beszélgetett a haverjaival, hogy ő indít egy Tics-Tocs csatornát, ahol majd mindenkit megtanít gondolkozni végre, mert ezek mind mocskos agyhalottak, ő meg majd ebből kocsira gyűjt. Az apja egy szemét, mert vehetne neki és ehelyett borospincét vesz magának. - Ez a diploma is minek csak anyám erőlteti én meg inkább könyvet írnék. Vannak ötleteim bőven és semmi értelme a diplomának. Az egyetem is egy szar nem is tanítanak semmit. A Koltész is csak azért buktat meg állandóan, mert egy mocskos impotens fasz. - igazolgatta rendszeresen önmagát vagy ahogy régen mondták magyarázta a bizonyítványát.
A srác odalépett a zenegéphez és hosszasan válogatott.
Tudni kell, hogy 2016 december óta a zenegépet senki nem merte bekapcsolni. Ennek oka az akkori Mikulás körül forgó óvodai és iskolai eseményekben megfáradt mocskos alkoholisták zaklatottságából adódó helyi második Méltatlan világháború kirobbanása: a hírhedt ABBA kontra Queen, ami szék és söröskorsó dobálásokból adódó tizenkét kórházi sérültet és három jogerős ítéletet eredményezett. A károkat pedig Lívike kőkeményen behajtotta a résztvevőkön.
Bunyesz kihúzta magát és megköszörülte a torkát. Két hűséges alattvalója lassan felállt. A Méltatlanba teljes lett a csend. A srác hátranézett vajon mi történt és döbbenten vette tudomásul hogy mindenki őt nézi. Részeg volt így a következő mondat hagyta el a száját:
- Na mi van bomba van a zenegépben? - nevetett és megnyomta a gombot.
Felhangzott a Hungáriától a Ciao Marina. Tíz másodpercig mindenki döbbenten méregette a másikat, aztán Titi szája lassan mosolyra fordult és elnevette magát. Feri értette Titi nevetését és vállon veregette őt miközben mindenki nevetni kezdett. Így ért véget a majdnem tíz évig tartó zenegép tabu a Méltatlanban. Felülírva ezzel azt a mocskos nehéz 2016-os estét. Eleredt az eső így senkinek nem volt kedve hazavánszorogni. Lívike aznap este mocskosul sokat keresett és egész éjjel szólt a zene.
Talán az az eső reggelre tisztára mossa ezt a mocskos világot.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése