Ágyban hangnélküli sikoltozás egy láthatatlan sóval szórt be az este. Könnyíteni akart lelkem húsfogságán, csusszanjak vele messze. Test nélkül rángatott, görcsösre eresztve. Ágyban félhalk sikoltozás, így maradtam ahol a takaróm védett. Felülve szívdobogtam, aztán vizet ittam, a kezem égett. Emlékeztem a házat sóval mostam fel egy éve, először babonából persze. S most rám szórják a sót odaátról, útban vagyunk egymásnak este.