Zárt ablakaim mögött a fèny árnyèk s az árnyèk fèny. A világ megfordul egy pillanatra. Besötètített szobámban a negatív pozitív. Tarthatatlan villanás, sötèt játèk. A szemed ès a hajad fehèr s az èg fekete. Ezt viszem e magammal vagy a másikat? Fekete napot ès vakító fehér èjszakákat vagy azokat a kis pontokat az ègen? Megmarad e minden annak ami? De vajon mi minden?