Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január 19, 2022

Odavetett egyveleg lázas napokra

Szóval kapart a torkunk és kúszott fel a lázunk, fetrengtünk szeparáltan míg mentessé nem váltunk. De mi mind be voltunk oltva, már születésünk óta és nem volt mitől félnünk mert az anyag illúzió volta mondta nincs félelem csak pár elem a tudatom az én mesterem mit görcsölsz hát már naponta a politikán táncolsz a hétköznapi pénzügyi jogi logikán  a tanítás  közben pedig arról szól hogy kicsi vagy és semmit sem tudhatsz jól engedd el magad és ne kapálózz akkor lesz áramlásod fenn maradós    De te csak szídod a rendszer mert azt mondta a belső hang hogy az majd mindezt jól megoldja és lázadónak lenni jaj de me-nő mindenki ellen menni fel e-me-lő a tudati kár már persze ha-tal-mas az individuum szemetesed tar-tal-mas adjatok önként öntörvényt magatoknak füstöljetek öntömjént kész megsült az eleven kárhozat tekertetek bele nagy titkokat  hittetek nagyszerűségében elveszettek önmagatok, melaszos, maszatos cukormázba forgatott sűrűjében. /figyelem! Nem tisztázott körülmények közt született e

Erény

Egy túlélési enciklopédia egyik lapja vagyok. Anyám féltő keze csomagolt bele egyszer. Erről majd minden lepattan - gondolta - vagy felfogja majd az ütéseket. A gyűrött, tanácsokkal tele lapra, nagy betűkkel írta fel "szerénység", amikor az "S" betűt tanította nekem. Ezzé a lappá változtam én. Beleolvadt a tudatomba és levakarhatatlanul vált részemmé anyám aggodalma. Egy túlélési enciklopédia egyik szakadt lapja vagyok. A felrajzolt szóból már csak a középső öt betű látszik. Haldoklom, mint mindenki.