/Mindenmentes alkonyat./ Egy kisiklott vonat a meg nem valósult mappába süllyesztette az estét. Most meg melange, mammatuszok, szélerők és "az alapvető klímaváltozás határán", keserű - ritkábban édes üzeneteket szürcsölünk. Felcsillan a remény, de valaki más szemében és mi még ennek is tudunk örülni. Belehúzunk a februárba, egy fotelbe vagy egy ágyba, szénhidrát csökkentett diétába, "dobj sok halott fát a kazánba!" Tesszük a szépet, kék-keretes képek regélnek rólunk csalimeséket, hesteg elfáradtam a nyájba, egy tükrös szobába, ami a pilisi csendes, békés felverődő sárba állva várat önnön magára. Alkonyat volt igen és az is maradt. Aztán újra széldémon tánc bambulás. Tekintetünkből ezt olvastam: “Idén nem is volt tél, így elmaradt a megtisztulás.”