Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november 30, 2011

hideg van

Egy sóhajtásnyi vágyba kapott a szikra,
mikor "nagyláng" lett én már tudtam, hogy mindent felemészt. 
De hiába dobáltam azt "a mindent" a közös lángra,
ha közben, a melegben ernyedten pihentél.

Az én édes álmomat nem őrizte senki.
Elfáradtam. Legyengített az emberi tél.
"Meg hát" meg is untam a tüzet egyedül rakni
nem érdekelt többet a fagyos ébredés.

Hideg van - igen jól érzed - kívül és belül.
A kályhát este robbantottam szét.
Nem kellett volna egyedül hagyni,
hogy kormos legyen rajtam minden, ami szép.

Keress egy másik kályhát drágám,
dobd rá amid csak van
-s az nem kevés!
Addig én elmegyek aludni,

s hagyom

had álmodjon az a másik
rólam egy hosszú, szenvedélyes regényt.