Ugrás a fő tartalomra

Rajzolt kosarak

Spontán vergődés egy világméretű pókhálón.
Dogma, megélhetés és üres lelkesedés dulakodik.
Mémháború a követhetővé vált kollektív tudatban.
Mi etetjük, ő befolyásol. Kölcsönösen irányított együttélés.

Itt! Ahol tényleg nincs se, tér se idő.
Kényelmes másolata a nagy halmaznak.
Hihetem, hogy létezem önmagam nélkül.
Összekapcsolt profilom nem érez fájdalmat.

Kampányzaj keveredik a tücsökciripelésbe
És nem jut eszembe annak az isteni rozénak a neve.
Rányomok, beírom, keresem, ámulok, eltűnök.
Valahol már várják, hogy dobáljak végre egy rajzolt kosárba.

Mit főzzek, mit vegyek, hova menjek, mit élvezzek?
Mit csinál, hogy néz ki, kivel van, mit gondol?
Mi történt, hol történt, hogy történt, megtörtént?
Megosszam, ne osszam, beszóljak, ne szóljak?
Pörgeted? Ki ez már? Emlékszel?
Újat és jobbat és többet és hozzad és kínából? Nem baj.
Kicsi lett? Másikat. Elszakadt? Kidobtad? Megetted? Megittad?
Tanfolyam online? Hm? Kamuzott? Összejött? Elmúlt?
Pornóztál? Olvastál? Lájkolták? Utálnak? Beszóltak? Követed?
Itt vagyok bazdmeg!
NE NÉZZ ÉLŐBEN HÁBORÚT!

Rajzolt kosarak között végtelen vonaglik egy virtuálissá varázsolt lány.
Társat keres minden bukott háromdés srác.
Az üres svédasztal semmi terítője ijesztően fénylik romló szemünkben.
GIFmadár csapkod egy apró csetablakban.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Banánhéj keringő

 Aztán hírtelen meleg lett. Nem várt dolgok keveredtek várt dolgokon felüliekkel. Szerettem volna tudni meddig tart az élet és mi van azután. Találkozunk e még és ha igen megismerjük e még egymást. Más nem nagyon érdekelt. Közben virtuálisan fertőzték és gyűlölték egymást sokan. Banánhéjakon táncoltak. Szomorúsággal töltött el az anyagba indokolatlanul mélyre való süllyedésünk. Pedig talán minden pillanat áldott, minden találkozás egy lehetőség a szeretetre. Mi más dolgunk lehet? Az élet dícséretét lágyan énekelték a kis hajtások a földön és a fákon miközben ők is haldokoltak. Mi is közeledtünk ahhoz a ponthoz de lassan áthidalhatatlan távolság ült a kis hajtások éneke és az emberi létezés közé. Pedig csak szeretni kellene. Tisztán, szépen, lágyan, szelíden. Elvárások nélkül szemlélni a létezés bőségét.

Rózsahegy

Száraz lett és szikkadt a talaj. Várj! Nem is mondok igazat. Csúszós sár van odakint. Pedig hónak kéne lennie.  Emlékszel amikor egyszer kioldott az egyik sílécem és egy egész hegyen át csúsztatok utána és visszahoztátok? Álmodok azzal a hellyel. Le tudnám rajzolni az egészet. Nem tudom mitől voltam olyan boldog akkor. Tisztán emlékszem az érzésre.  Évekkel később voltam még ott sokszor, de te arról már nem tudhatsz semmit. Akkor már söröztünk vagy boroztunk - na erre már nem emlékszem tisztán  - és mámorosan száguldottunk le patakokon és erdőkön át egészen a városig.   De én nem azért álmodom azzal a hellyel, pedig Isten bizony azokban az időkben sokkal jobban éreztem magam. Az a gyerekkori pillanat ragadt meg bennem és azt nem tudta felülírni semmi. Pedig nagyon igyekeztem. Akkor vittetek fel először a nagy pályára. Leültem a hóba és néztelek titeket. Egy hókirálynő voltam, de nem tudtam mit kezdeni az érzelmeimmel. Aztán bele is gabalyodtam teljesen. Azóta megtanultam, kezelni őket

Chaplin

2008 vége felé a válságra hivatkozva létszámcsökkentést tartottak a textilgyárban. Ez a létszámcsökkentés olyan jól sikerült, hogy egy év múlva az egész textilipari gyárkerület megszűnt, a hozzá tartozó buszmegállóval együtt. Gréta is ekkor veszítette el állását, pedig azt gondolta ebben a gyárban fog megöregedni és Terivel meg Zsuzsival töltik a nyarakat a zalakarosi üdülőben. Ők hárman annyi mindent átéltek már együtt és ráadásul mindhárman szerették a Balaton szeletet és a meggyes joghurtot.  Gréta a létszámcsökkentés napján piros pufidzsekit, világos farmernadrágot viselt és elsírta magát a buszon. Munkát keresett, de szülővárosában, Hódmezővásárhelyen nem talált, ezért úgy döntött felköltözik Budapestre. El is helyezkedett egy hajlítható csöveket forgalmazó cégnél. Ugyan ő csak papírmunkát végzett, mégis minden áldott nap köpenybe kellett mennie. A munkája abból állt, hogy a munkatársa által leltározott termékeket leltárba foglalta, ezután pedig egy másik munkatársával visszae