egy nyirkosabb, tágasabb, másvilági kertben,
plazma fából készült, kék keretre leltem.
ide hordom titkos, lábujjhegyes álmom,
szétmállásra ítélt, félhalott világom.
a máshol nőtt csodáknak burkát ide teszem,
belseje már táplált, a külsőt be nem veszem.
így ami nem kell -hát -, lazán dobom nekem,
eméssze át földdé hatvan fokos hegyem.
táplál majd új magot, csírát, bokrot fákat,
emléked itt sárgul, felőlem szétmállhat.
más lesz majd, egy velem, tagja egészemnek,
ne félj e rothadás nem látszik a szemnek.
nem fárad, nem beszél
kertem kékes része,
működik a halál
keretes, kis fészke.
plazma fából készült, kék keretre leltem.
ide hordom titkos, lábujjhegyes álmom,
szétmállásra ítélt, félhalott világom.
a máshol nőtt csodáknak burkát ide teszem,
belseje már táplált, a külsőt be nem veszem.
így ami nem kell -hát -, lazán dobom nekem,
eméssze át földdé hatvan fokos hegyem.
táplál majd új magot, csírát, bokrot fákat,
emléked itt sárgul, felőlem szétmállhat.
más lesz majd, egy velem, tagja egészemnek,
ne félj e rothadás nem látszik a szemnek.
nem fárad, nem beszél
kertem kékes része,
működik a halál
keretes, kis fészke.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése