Odavetett egyveleg lázas napokra

Szóval kapart a torkunk és kúszott fel a lázunk,
fetrengtünk szeparáltan míg mentessé nem váltunk.
De mi mind be voltunk oltva, már születésünk óta
és nem volt mitől félnünk mert az anyag illúzió volta
mondta
nincs félelem
csak pár elem
a tudatom az én mesterem

mit görcsölsz hát már naponta a politikán
táncolsz a hétköznapi pénzügyi jogi logikán 
a tanítás  közben pedig arról szól
hogy kicsi vagy és semmit sem tudhatsz jól
engedd el magad és ne kapálózz
akkor lesz áramlásod fenn maradós   
De te csak szídod a rendszer mert azt mondta
a belső hang hogy az majd mindezt jól megoldja
és lázadónak lenni jaj de me-nő
mindenki ellen menni fel e-me-lő
a tudati kár már persze ha-tal-mas
az individuum szemetesed tar-tal-mas
adjatok önként öntörvényt
magatoknak füstöljetek öntömjént
kész
megsült az eleven kárhozat
tekertetek bele nagy titkokat 
hittetek nagyszerűségében
elveszettek önmagatok, melaszos, maszatos cukormázba forgatott sűrűjében.

/figyelem! Nem tisztázott körülmények közt született ellenőrizetlen betűtömeg/