Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

öngyógyítás címkéjű bejegyzések megjelenítése

Napfelkelte eltolódás

Bomlott szerkezetű metamorfózis, megfordult a szélirány. Szupercellába bújt egyszer a szakrálisan szürke lány. Felkelt veled, szemét csukta, nem zavarta fényeid Fáját gacsok megmardosták, hát megfente a késeit. Újrarendez, szépet tervez, bár a szőlő nem ereszt. Kis bicskával vágdossa le a nedvet vesztett keretet. Hiányukból mágikus, bordó bájitalt csavar, Csak azt hagyja meg belőle amit az ősanya akar. Piperkőc, kis csipeszekkel, évezrede válogat. Tudatos préslények alatt, titkos könnycsepp tóvá, tengerré dagad. - Nem baj. - vállat húz a kislány - a holnap újat tartogat. Szerkezete átszilárdul, csillog barna fényszeme, Tartogat még meglepetést,vajas kalácsos reggele. Eltölthetünk újra együtt néhány, szép évezredet. Esélyesnek látom egyszer nem leszek félszerkezet.

Omlásveszély

Középről, hullámzó félelem tolja torkomig szívemet, aztán ernyedt végtagok és gondos menekülés. Néhány levegővételnyi harc az életért, egy árva könnycsepp riadt tekintetem alatt. Azt mondják ez jó jel, s közben kódokról suttognak. Körvonalazódik a ki nem mondható tartomány. Remélem ha olvashatóvá válik nem nagybetűs lesz. Ázott papír figyelmeztet csak az omlásveszélyre.

Fűszeres érzelmek

Szabadságra mentek a biztonsági őrök. Helyükre egyszerű félelem ül. Nem kérek semmit, csak bambán főzök fűszeres érzelmet, ami rendszerint kihűl. Fehér arcú démonok hajtanak este, mögöttem halovány érzés áll. Nem kérek semmit, csak várom a napot mikor magától változik a belső táj. Azt hiszed pihenek és köpök a sorsra elhagyom magam, magam mögött. Kössenek masnit a csorba sorsra, nem kértem semmit ami már törött. Csak ülök és nézek, nyugatnak hajtom a vágyakat halkan a lábamon hordom, s hogy lássalak többé már meg nem oldom. nevedet a kincses fiókomba.. csitt... egy zsepibe írom.

Repült a göncölszekér

A nő kidobálja a cuccokat. leltár: 1 db göncölszekér, hervadt margaréta, három gombócos tölcséres fagyi (puncs, csoki, vanília), középiskolás szívecskés trikó, általános iskolás papírhajó (egy fiú hajtogatta), úttörőszoknya, varázstükör, hal, szarvasbarát, fekete macska, varázspálca, csoki (a kisfiútól kapta), aranymasni, gyík, mackó, angyalszárny, merőkanál, piros cipők (nőjelmez), ufonauta, seprű (nem működik), nyuszi, homályos szemüveg, varázscerka, parfüm (csábításhoz), bájital, tangabugyi, farsangi maszk, egy szerelmes mese, egy pár zokni, borús napok, az alma, tizennyolcadik szülinapi torta, esernyő, kígyó, vakációs nap, polip, egy pohár bor (pohárral), a hold, egy hangjegy (amit valaki megadott), kés (amivel valaki fenyegetett), gyertya, titkos könyv, rúzs (ami rossz helyen hagyott nyomot), fésű, ház és egy darab sugárzó szív kidobva. Bármikor változtatható gravitációs mező megfordítva, leltár firkával illusztrálva.

Nyúl vagyok

Útjelző táblákon ismerős jelek. Én mondjam meg nekik merre, hogyan megyek, Aztán ha bejön, kijavítják a 'hülye' kérdőjelet: Zsákutca, egyirányú vagy nem állhat, de mehet. Lecsupaszítottam száraz sarkam, talpam. Lebegek a poros vagy sáros úton, halkan. Röhejes nyomkövetők körben forognak. kihűlt nyomomban lábukkal tolongnak. Rabom vagyok s saját titkaim a falak. A falak közt lágy tánc és égi zene fakad. Könnyel mosdom este, mosolyogva kelek. Hazudni nem fogok, teremteni megyek. Teremtek szerelmet, vágyat, együttérzést. A "várban" hordom este az igazi érzést. Idegen, de mégsem a nyugodt esti téboly. Álombeli tájon, vagyok már csak én jól. ... Messziről csúnyán néznek a barátok. Sosem leszünk már kicsi, illatos virágok. Rémisztő szabadság nem nekem való. Nyúl vagyok, megszeppent, félős 'kussoló' .