Ugrás a fő tartalomra

Faceizmus (áltudományos izmushatározó)

Első értelmében multikulturális nárcisztikus mozgalom. Közvetlenül a nyugatinak mondott társadalom morális szétesése után jelent meg, a virtuális téren keresztül, elmefertőzés formájában. De jellegét tekintve egyszerre mutat oda-vissza hatásokat.
Első sejtjét a közösségi portálok alkották. A mozgalom célja az volt, hogy bárki tetszőleges arcot öltsön és tudtán kívűl váljon részévé egy irányított szervezkedésnek, eltöröljék a tollasozást, a bográcsozást, emellett a faceisták kezdettől fogva ellenségei voltak az önálló gondolatoknak és a valódi intim emberi kapcsolatoknak. A szervezkedés gyorsan haladt előre, annyira, hogy a faceisták kirekesztően bántak az arcoskodni képtelenekkel és azokkal akik mondataikat - a még megmaradt emberi beszélgetések alatt - képtelenek voltak a "jobbat mondok..." vagy az "az semmi..." szöveggel kezdeni. 
Ettől kezdve a F. szó a győzelme a faceista nárcisztikumból származó új virtuális rendet s az alapjául szolgáló elméleti elgondolásokat és tanokat jelenti. Az ideológia szélsebesen terjedt a kultúrában. Az emberi alapgondolatok nagy része valamilyen közösségi portálon futó egyszerű kép szöveg kombinációjú mémre vezethető vissza.  Az események pszichológiai értelemben vett kizárólagos külső kamerázásáért és egyben fizikális külső kamerázásáért is a faceizmus felelős, miközben a faceista felületeken a legelterjedtebb üzenet a "légy jelen! "élj a jelenben!" így egy lehetetlen paradoxon. 
A faceizmus következetesen gerjeszti az egyén, mint fotó elsődlegességének elvét. A faceizmus az emberi társadalmon belüli aktuális feszültségeket az ú.n. profilképen általában színekkel jelöli és ezen a szinten ki is merűl.
A F. alatt futó rendszer minden egyén legapróbb szokásait és gondolatait képes rögzíteni, tárolni, és összeállítani napi faceista vizuális hipnózis adagját. A célok egyenlőre nem tisztázottak.

A kép valódi:





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Eső

- Évike legyél szíves és mondjad meg a Ferinek, hogy ne menjen rá a fűre legközelebb! - Csókolom nem tetszett látni, hogy szembe jött a Laci? Máshogy nem férünk el. - kiabált a csirkéktől Feri. Zsuzsi néni pontosan tudta, hogy Feri is hallani fogja, de vele nem beszélt, mert utálta ezért kiabált a feleségével rendszeresen, ha Ferivel volt problémája. Utált mindenkit, mint ahogy szinte mindenki utált már mindenkit. Zsuzsi néni például azért utálta Ferit, mert nem hagyta, hogy leuralja az utcát.  - Azt akkor csodálkozik ha kirakom majd a sziklakertből a köveket az út szélére! - mormogta magában Zsuzsi néni és bement. Azonnal telefonált is szerencsétlen öccsének Tabajcsra, hogy jöjjön át kirakni a köveket, mert ő már nem bírja elviselni, hogy az előkertjét tönkreteszi az a mocskos szomszéd.  Szóval Zsuzsi néni mocskos szomszédnak hívta Ferit. Zsuzsi nénit a legtöbben mocskos komcsinak hívták. Feri nem így hívta, mert ő nem politizált. Az ő szemében Zsuzsi néni simán csak egy mocs...

Női identitásod mint áru? /nőnapra/

Szívem szerint egy felsorolás következne itt arról, hogy mennyis módja van a női identitással való kufárkodásnak, ugyanis kuruzslók egész hada lepte el a virtuális világot. De hogy ne legyen nagyon bő lére eresztve helyette a teljesség igénye nélküli felsorolás következik. Hol a vérrel festés hozza meg majd a hőn áhított és elveszített nőiességedet, hol szertartások - akár drogok bevonásával - méhszertartások öröm vagy transztáncok /tingli-tangli szabadon "mert mi másokat nem fogunk követni" jobbra zár balra zár szanaszét, ettől leszünk szabadok. Általános körítés a papnőség, kis archetípusos duma, némi gagyi légzőgyakorlat. Elvonulások amik egyszerű receptek a gyógyulásra.  Ha esetleg bármelyikben volt már részed ne bánd, mert nagyon jól működő pszichológiai csapda áldozata lettél. Törődj bele ez van! Az a bizonyos egyszerű recept Végy egy bizonytalan lelkiállapotú embert és kínálj neki azonnali és nagyon egyszerű gyógyulást, tisztulást, egészséget vagy valami hasonlót. Ugra...

Mínusz én világ

Ha nem lennék nem lenne bátorságom, Betűkből összehordott ágas-bogasságom. Nem sírnál - ha nem lennék - értem S én nem bánnám - de ezt most nem értem. A jelenhez képest lenne csak hiány. Naptól takart részem alatt nem lenne árny, S egy kismadár eggyel kevesebbet szólna, Nem lépnék előre, így sima maradna egy őszi tócsa. Persze csak ha nem mennél arra, Valami hiány érzéstől némán hajtva. Fejedet lógatva néznéd a tócsát ott lennt S belelépnél, hogy azt a furcsa ürességet - amiben épp magadat nézed - szétkend.