Ugrás a fő tartalomra

Durva

Csak rövid ideig maradt egyedül. Hazug tavaszillat, hamis madárcsicsergés. Csalfa színvilág szűrődött be gondosan festett fényérzékelőin. Az istenekre emlékeznek így. Hazugsággal? Hamissággal? Csalfasággal? Igen. Az e pillanatban magányba kényszerült alak azonban festékkel keretezett látószervét használta emlékezésre.

Az asztalon egy könyv nyugalommal várta olvasóját. Nem őt, hanem azt, aki pár percre egyedül hagyta gondolataival. Azok a gondolatok olyan gyorsan húzták magukkal egy iszapos világba, hogy illetlenül inkább lapozásra adta fejét.
Felütötte az árválkodó könyvet ahol kellett. Máshol nem tudta, mert mindez már régen eldőlt. Gondolta. Mindenről ezt gondolta. Precíz tervet sejtett értetlenségének gondolatsorai között.
A fejezet címe az iszaptenger felett lebegő fény neve volt: K.
Nem pörögtek tovább a lapok. Csak nézte ahogy a kirajzolódott név szétárad érzékeny tenyerében.
Törékeny végtagok jelezték világtapintó szándékait.
Finom tapintás, durva felületű mindenség.
Az utóbbi időben fel is hívták rá a figyelmét gyakran használja a "durva" szót töltelékszóként vagy jelzőként különféle történetekre. Valahogy így mondta: -Dúúúrva.
De valóban azok közé tartozott, akik számára a durva már akkor elkezdődött, mikor mások még finomnak érzékelték az eseményeket.
Már a fejezet címe is "dúúúrva" volt. A zavaros világban ennyi egybeesés lenne vagy mindenhova jeleket rejtettünk egykor?
Dúúúúrva! - gondolta tehát magában.
Az elkövetkező két oldalba mélyedt. A sorok egy idegen életbe vitték leskelődni. Akiről az a pár oldal szólt azt mélyen beárnyékolta a fejezetcím. Az árnyék mellett azonban élesen emelkedett pá sor, akik éppen versnek tettették magukat.
   
úszok a percnyi csöndben
s keretes lesz a táj,
ahol egy őzike
szökken
ott viszi magát a báj.
hol?
kapuban áll az őre
ragad a VILÁGos tál,
időgép tőled
és tőlem
esténként
meg megáll.
megáll?

Megszűnt a magány és helyét felváltotta valami, aki valaki volt valahol. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Női identitásod mint áru? /nőnapra/

Szívem szerint egy gyűjtés következne itt arról, hogy milyen mocskos módja van a női identitással való kufárkodásnak, ugyanis kuruzslók egész hada lepte el a virtuális világot. De hogy ne legyen nagyon bő lére eresztve helyette a teljesség igénye nélküli felsorolás következik. Hol a vérrel festés hozza meg majd a hőn áhított és elveszített nőiességedet, hol szertartások - akár drogok bevonásával - méhszertartások /pin@gőzölés/ öröm vagy transztáncok /tingli-tangli szabadon "mert mi másokat nem fogunk követni" jobbra zár balra zár szanaszét, ettől leszünk szabadok. Általános körítés a papnőség, kis archetípusos duma, némi gagyi légzőgyakorlat. Elvonulások amik egyszerű receptek a gyógyulásra.  Ha esetleg bármelyikben volt már részed ne bánd, mert nagyon jól működő pszichológiai csapda áldozata lettél. Törődj bele ez van! Az a bizonyos egyszerű recept Végy egy bizonytalan lelkiállapotú embert és kínálj neki azonnali és nagyon egyszerű gyógyulást, tisztulást, egészséget vagy val

Sóhaj vagy kérés

Egy állandósult gondolat, mardossa a torkomat, mint az idei tavasz - általa - lassúlni látszik az ébredésre váró akarat.

Zavaros, boldog álom

Viharzöld fák között, fekete napsütés, friss gesztenyefalevél lábam nyomán. Érzéki forrássá keveredik a várakozás és a betonkeményre fagyott homály. Porszínes sikátor dongásában, érző tekintetű kívülálló nyakára csúszik egy segélykiáltás. Egyetlen kerek mosollyal törli le a kétségbeesés gyanúját az egész világról. Állj! Minden rendben van. Ezt álmodtam, ma délután.