Ugrás a fő tartalomra

Altató

Egy apró mozdulat és elrontod a képet. Ne ficánkolj!

Látomás állomás!
Megérkeztél.
Lelkendező kezdet!
Morzsaként hull veszted.
Homályos, ingoványos, céltalan cérnaszálon vánszorgó tátongó távlat.
Bábos márványos ábrázat.
Könnyed köríven töröld le a könnyed!


Várakoztál, tapostál, tanácstalan lapoztál,
Zakatolva haboztál.
Állj!
Dobd fel az érmét!
Ne várd visszaestét!
Aludd át az estét!
Mormolj, dúdolj fecskét!
Előzz mágus lepkét!
Csitt!

S ha megírtad a leckét,
Simítsd álmod testét!
Csutakot, latyakot,
Vasalt lelked avatott.
S látod?
Ott a túlparton,
mosoly ül egy új arcon.




Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Eső

- Évike legyél szíves és mondjad meg a Ferinek, hogy ne menjen rá a fűre legközelebb! - Csókolom nem tetszett látni, hogy szembe jött a Laci? Máshogy nem férünk el. - kiabált a csirkéktől Feri. Zsuzsi néni pontosan tudta, hogy Feri is hallani fogja, de vele nem beszélt, mert utálta ezért kiabált a feleségével rendszeresen, ha Ferivel volt problémája. Utált mindenkit, mint ahogy szinte mindenki utált már mindenkit. Zsuzsi néni például azért utálta Ferit, mert nem hagyta, hogy leuralja az utcát.  - Azt akkor csodálkozik ha kirakom majd a sziklakertből a köveket az út szélére! - mormogta magában Zsuzsi néni és bement. Azonnal telefonált is szerencsétlen öccsének Tabajcsra, hogy jöjjön át kirakni a köveket, mert ő már nem bírja elviselni, hogy az előkertjét tönkreteszi az a mocskos szomszéd.  Szóval Zsuzsi néni mocskos szomszédnak hívta Ferit. Zsuzsi nénit a legtöbben mocskos komcsinak hívták. Feri nem így hívta, mert ő nem politizált. Az ő szemében Zsuzsi néni simán csak egy mocs...
Megjegyzés küldése
További információk

Sötét délutánceruzák

Télvégi, vitaminhiányos, sötét délutánceruzák használják papírnak fehér arcomat. Nem fiatal de még nem is öreg az a kettő kis ablak rajta. Odakint állatok eszik egymást, az egyik élőre a másik tetemekre jár. Idebent az ebből fakadó döbbenet és a szokásos várakozás. Várakozás zöldebbre, kékebbre, tücskökre és puha fűre. Mondatvég tudat. Anyu? Ugye ki fogjuk bírni mi is? Hallod? Ugye majd megbarátkozunk hamar azzal a dologgal? Lesz szép tiszta elménk? És ugye csak örömünkben sírunk azután? Csend. Ez maradt nekünk. Meg a láthatatlan símogatás, ami aztán mindig mosolyt csal az árvák könnyes arcára.
1 megjegyzés
További információk

Női identitásod mint áru? /nőnapra/

Szívem szerint egy felsorolás következne itt arról, hogy mennyis módja van a női identitással való kufárkodásnak, ugyanis kuruzslók egész hada lepte el a virtuális világot. De hogy ne legyen nagyon bő lére eresztve helyette a teljesség igénye nélküli felsorolás következik. Hol a vérrel festés hozza meg majd a hőn áhított és elveszített nőiességedet, hol szertartások - akár drogok bevonásával - méhszertartások öröm vagy transztáncok /tingli-tangli szabadon "mert mi másokat nem fogunk követni" jobbra zár balra zár szanaszét, ettől leszünk szabadok. Általános körítés a papnőség, kis archetípusos duma, némi gagyi légzőgyakorlat. Elvonulások amik egyszerű receptek a gyógyulásra.  Ha esetleg bármelyikben volt már részed ne bánd, mert nagyon jól működő pszichológiai csapda áldozata lettél. Törődj bele ez van! Az a bizonyos egyszerű recept Végy egy bizonytalan lelkiállapotú embert és kínálj neki azonnali és nagyon egyszerű gyógyulást, tisztulást, egészséget vagy valami hasonlót. Ugra...
Megjegyzés küldése
További információk